Rövidtávú alacsony dózisú használó

2007 Július - egy évvel az abbahagyás után

Ma egy éve, hogy abbahagytam. Ez az év nagyon irreális volt és a benzo megvonás olyan dolgokkal jár, amit csak az tud elképzelni aki keresztül ment rajta. Ez az év egy tanulási tapasztalat volt és ez a csoport óriási segítséget jelentett a gyógyulásban.

Egy év elteltével mondhatom, hogy a a drog után idővel jobb lesz és az akut megvonás nem tart örökké. Mindenkinek azt tudom ajánlani, hogy olvassa az Ashton Manual-t és olvasson a benzókról, mert ez segít megérteni azt, hogy mi történik a megvonás alatt.

Ebben az évben a diéta nagy segítségemre volt a gyógyulásban. Bizonyos stimulánsok problémásak lehetnek a megvonás alatt mint például a cukor, koffein, alkohol, táplálékkiegészítők és más drogok, amit Ashton is említ a kézikönyvében. Az elmúlt egy év alatt rájöttem, hogy ez így van és amikor csak eltértem a diétámtól a tüneteim fellángoltak. Alkoholt még mindig nem iszok, de cukrot mindenféle reakció nélkül tudok enni, de csak minimálisat eszek belőle és örülök annak, hogy az elmúlt egy év alatt leadtam 10 kilót a megvonás és a diéta miatt. Szintén megtanultam a helyes étrend fontosságát általánosságban véve, a megvonás előtt soha nem ettem helyesen. Szintén fontos a megvonás alatt, hogy együnk akkor is ha zéró étvágyunk van. Volt, hogy vízzel erőszakoltam magamba egy kis ételt, mert ha nem eszünk a tünetek felerősödnek.

Amikor előszőr abbahagytam a drogot alig tudtam elhagyni a lakásomat annyira erősek voltak a tünetek. Még a saját szobámat – ahol biztonságban éreztem magamat – sem tudtam elhagyni. Nem éreztem jól magam ha a nappaliban néztem a TV-t, vagy ha egy másik szobában töltöttem az időt, mert annyira a komfortzónámon kívűl éreztem magam, mások talán hasonlóan éreztek. Volt, hogy a TV nézés is sok volt, különösen az akciódús és hangos műsorok.

A főbb tüneteim hányinger, szédülés, nyomásérzés a fejben és a fülben, feszes szalag a fej körül, mozgó talaj érzés, vibrálás a fejben és a testben, szemhéj rángás, álmatlanság, szívdobogásérzés, hő hullámok, félelem az egyedülléttől az első 20 napban, ájulás és roham érzése, úgy éreztem mintha egy rossz LSD-s hallucinációm lett volna, annak ellenére, hogy soha nem LSD-ztem, és más fura tünetek.

Beletörődtem, hogy a gyógyulás sokáig fog tartani, soha nem erőltettem túl magam mert tudtam, hogy csak rosszabb lesz tőle. Hagytam, hogy a dolgok kibontakozzanak maguktól és a Window-kat – amikor jól éreztem magam – használtam arra, hogy elintézzem a szükséges dolgokat. Lassan elkezdtem újra eljárni és próbálkozni, de nem volt könnyű. Elkezdtem étterembe és moziba járni, ez kb. 5 hónapba telt és még mindig nagyon változó és nem rendszeres volt az állapotom. Voltak napok amik könnyebbek voltak mint mások. Ne menjen el a kedvetek ha az egyik nap tudtok csinálni valamit a másik nap meg nem, ez is a gyógyulás része.

Az első másfél hónapban annyira rosszul voltam, hogy a 6. héten a sürgősségi osztályra kerültem ahol eléggé leereszkedő módon bántak velem és elmondták, hogy ez nem a drog miatt van, mivel az már nincs a szervezetemben, és csak egy pánikrohamot kaptam. Nem azért mentem mert bármilyen rohamom lett volna, hanem azért mert heteken keresztül nem volt étvágyam, szédültem, hányingerem volt többek között.

Másfél hónap után csatlakoztam a csoporthoz és rájöttem, hogy nem vagyok egyedül ebben a helyzetben. A következő pár hónapban a dolgok javultak, de csak lassan. Még mindig agórafóbiás és instabil voltam. 3 hónap után az alvásomat normálisnak éreztem, de a többi tünetet még mindig éreztem, zavaros voltam, feszes sapkát és nehézségérzetet éreztem majdnem egész nap. A rendszeres evés segített ezeket kordában tartani a gyógyulás alatt.

5 hónap után elkezdtem jobb Ablakokat érezni, voltak teljes napok is, amikor normálisan éreztem magam és elmúlt a szédülés.

A 6. hónapban volt egy újabb Hullámom kellemetlen tünetekkel valószinűleg azért mert túlerőltettem magam, többet jártam el. Annak ellenére, hogy a dolgok kellemetlenek voltak és ezen Hullám alatt is zavaros volt a tudatom, sokkal kezelhetőbb volt mint a kezdeti Hullámok. Habár voltak jobb naplaim.

A 7. hónapban egy kissé újfajta szédülést éreztem, úgy éreztem mintha gumiból lenne alattam a talaj, és minden egyenetlenséget a talajon úgy éreztem mintha egy dombon mennék felfelé amitől szédültem. Viszont képes voltam vonattal elutazni Philadelphiába rokonokhoz, noha többször keleltt magam lebeszélnem a pánikérzetről, amit többször éreztem jönni, de a dolgok nagyrészt kezelhetőek voltak. Sokkal többet éreztem magam normálisan és már ismertem a rutint és tudtam, hogy mitől lángolhatnak fel a tünetek. Szintén voltak Ablakaim és napok, amikor normálisan éreztem magam.

A 11. és 12. hónap még jobb volt, eljárni otthonról még kevesebb erőfeszítést jelentett, nem kellett rajta gondolkoznom, sokkal spontánabb volt.

Az én esetemben a gyógyulás úgy nézett ki, hogy két lépés előre és egy lépés vissza, gyakran éreztem, hogy meggyógyultam, mire kaptam egy hullámot újra, de legtöbbször ezek a Hullámok egyre kevésbé voltak intenzívek és egyre inkább kezelhetőek, ahogy telt az idő a drog abbahagyása óta. Az ablakok egyre szélesebbek lettek, amikor is már nem gondoltam az elvonásra annyit, és újra önmagamnak éreztem magam egy pár fura tünettel egész nap vagy akár több napig. A stresz még mindig okozhat fellángolásokat, de ezek már kezelhetőek.

Egy év elteltével határozottan jobban vagyok. 100%-osan tünetmentes vagyok ? Nem. Képes vagyok az életben úgy működni mint a megvonás előtt ? Naggyából igen, de nem 100%-osan. Nagyrészt normálisan érzem magam ? Igen. Hosszu ideig tünetmentes vagyok ? Igen.

A benzók nagyon veszélyes drogok és ezt egy olyan ember mondja, aki 0.5 mg Klonazepámot (Rivotril) szedett „amennyi kell” szedési instrukcióval 11 hónapig. 230 db pirulát 330 nap alatt. Rosszul csökkentettem és aztán abbahagytam (Cold Turkey). Kis adagú rövidtávú használatis okozhat függőséget és elonási tüneteket. Az összes ilyen drogot el kell kerülni, a megvonás milliószor rosszabb volt, mint a kisebb probléma, amire a drogot felírták.

És végül higgy magadban, rengeteg orvos nincs tisztában a megvonással, azt mondják kis dózisú rövid távú használat nem okoz mevonást és ez egyszerűen nem igaz. A függőség kialakulásához elég lehet 14 nap. Ne bizonytalanodj el azért mert azt mondják, hogy a megvonás csak a képzeletedben van vagy, hogy csak eltúlzod a dolgokat vagy, hogy ez csak az alap szorongásod. Ez egy igazi jelenség, ahol az agyad gyógyul és a gyógyulás időbe telik és mindenki számára más úgy hogy ne veszítsd el a bátorságodat. Emily

18. hónap - Frissités

Az elmúlt 6 hónapban minden téren javulást tapasztaltam. A 14. hónapban elkezdtem dolgozni teljes munkaidőben. CAD rajzolással foglalkozok, megvan a saját kis fülkém, ami egy kellemes dolog, mert csend van. Kezdetben ez különösen jó volt, mert egymagam lehettem, ami segített nyugalomban tartani a tüneteket, mivel a túl sok felbolydulás fellángolást okozhat. Vettem snackeket mint pl.: mandula és próbáltam figyelni arra, hogy rendszeresen egyek, hogy a tünetek ne lángoljanak fel. Néha fura belső vibrálást vagy fura fejérzéseket éreztem, vagy nyomást a fejemben mint egy felfújt léggömbben, olyan szédülésszerűt. Néha akkor éreztem ezt, amikor reggel a metróaluljáróban siettem. Izgatottnak éreztem tőle magam, mintha folyamatosan mozognom kellett volna, de nem tartott sokáig. Nagyrészt jól éreztem magam és gond nélkül el tudtam végezni a munkámat.

Rájöttem, hogy a hónap azon szakaszában (ciklus) a tünetek intenzívebbek, a hónap többi részében pedig nagyrészt jól vagyok (amikor azt mondom, hogy intenzívebb nem akut megvonásról beszélek, csak a 14-16. hónaphoz képest intenzívebb.) Naggyából ez volt az az időszak, amikor rájöttem, hogy már nem vagyok ezeknek a tüneteknek kiszolgáltatva, és bármilyen idegrendszeri hiba történik az már elviselhető és nem aggódok miatta úgy mint előtte.

Az utolsó hónapban még jobban érzem magamat, még a hónap „azon” szakaszában is. Ismerem ezeknek a tüneteknek a hullámszerű megjelenését, de eddig a dolgok jól mennek.

Az étel sokáig jelentett nekem gondot, névszerint a cukor. Már úgy tűnik nem okoznak nekem problémát. Az, hogy a megvonás alatt megtanultam helyesen étkezni, teljesen megváltoztatta azt, ahogy az étkezésről gondolkozok. Több zöldséget és gyümölcsöt eszek mint bármikor előtte és elkerülöm a szénsavas és édes italokat és inkább vizet iszok. Alkohollal még mindig nem próbálkozok, még egy ideig várok vele. Az elmúlt 18 hónapban nem ettem vitamint, táplálékkiegészítőt, vénynélküli és vényköteles drogot sem.

A megvonás megváltoztatja a perspektívádat a dolgokról. Már nem hiszek úgy az orvosokban mint régen és sokkal többet kérdőjelezek meg. Arra is rájöttem, hogy ezt a csoportot leszámítva a megvonást az ember kénytelen egyedül végigszenvedni, mivel a legtöbb barát, család és az orvosok nem ismerik el. Ez egy nagyon kemény dolog volt, különösen az akut megvonás ideje alatt, mivel egyedül élek és nagyon nehéz olyan embert találni, aki tud segíteni és lehet rá számítani. Sajnos a legjobb barátomat is elvesztettem ezalatt, mivel nem tudta tolerálni, hogy ennyire rá vagyok szorulva. Amit még nehéznek találok az az, hogy annak ellenére, hogy szinte teljesen újra önmagamnak érzem magamat a megvonás megfosztott a rozsaszín szemüvegtől és az gondolat, hogy eljárjak otthonról és egy új társadalmi életet kezdjek építeni már nem jelent aakora vonzerőt mint e benzopokol előtt. Bár ez is kezd lassan visszatérni, úgy hogy remélem a következő alkalommal már erről a területről is javulásról tudok beszámolni.

Csak azt akarom, hogy az emberek tudják, hogy a benzókból is van gyógyulás annak ellenére, hogy az rengeteg viszontagsággal jár.

25. hónap – Frissités

Ma a 25. hónapnál járok és egyre egyenletesebben stabilan érzem magam és erősnek és sokkal többet tudok tenni mint amikor abbhagytam és jobban érzem magamat mint a 18. hónapban. Minden gond nélkül tudok enni cukrot. Minden nap eljárok itthonról és nagyrészt jól érzem magamat, elkezdtem újra biciklizni, ha bármikor benzo nyugtalanságot érzek, mint például egy jellegzetes izgatottságot az általában nem túl intenzív és nem tart sokáig. Alkoholhoz még mindig nem merek nyúlni sem más vénynélküli droghoz. Csak azt szeretném itt mindenkinek elmondani, hogy lassan de van gyógyulás és nem pár nap alatt fog megtörténni, hanem annyi idő alatt amit a szervezeted el tud viselni. A 25. hónapban már nem vagyok mindennel annyira körültekintő mint előtte, nem kell egyenletesen ennem vagy kényszerből ennem azért, hogy megakadályozzam a tüneteket, néha elfelejtek enni és jól vagyok. Elég erős vagyok ahhoz, hogy terveket csináljak és ne kelljen a fellángolások miatt aggódnom, több hónap gyógyulásba telt, hogy ilyen önbizalmam legyen, mert a dolgok olyan sok ideig voltak a fejetetejükre állítva. Ezt csak a benzóbarátok értik meg, azok akik nem mentek ezen keresztül nem tudják elképzelni, hogy egy drog, hogy tehet ennyi kárt és, hogy a gyógyulás hogy tarthat ilyen sokáig.

Emily

0.5 mg Klonazepám (Rivotril) „amennyi szükséges” szedési instrukcióval 11 hónapig (230 db tabletta 330 napig). Rendszertelen csökkentés majd abbahagyás (Cold Turkey)

Forrás: http://www.benzosupport.org/emily.htm